Helyi önkormányzati választások (2010)

Bemutatkozás
Figyelem, ez egy archív tartalom!

Dr. Gyimesi József

Engedje meg, hogy néhány szóval bemutatkozzam, és szóljak programomról:

Apai nagyapám már a 30-as években neves iparosa volt a városnak, ő végezte az akkor épült Faludy Gimnázium festési munkáit, részt vett a Fő téren álló Szentháromság-szobor renoválásában, büszke vagyok arra, hogy visszahelyezésének 70 évvel később egyik kezdeményezője lehettem.

Szüleim a Celldömölk-Intaházai Kórházban ismerkedtek meg, ahol anyám orvos, apám gazdasági vezető volt. Ezt a korszakot dolgozza fel Benedek István Aranyketrec című könyve. Idősebb leánytestvérem még Celldömölkön, húgommal mi már Szombathelyen születtünk. Apám a Gazdasági Döntőbizottság elnöke volt, az 56-os forradalom napjaiban a Munkástanács tagjává választották, ezért a forradalom leverése után az állami szolgálatból elbocsátották, három gyermek mellett ő is eltartottá vált egy időre. Nyugdíjazásáig ügyvédként, illetve jogtanácsosként dolgozott, az idén augusztusban hunyt el. Anyám több évtizedet töltött orvosként a város szolgálatában, 2009-ben volt 60 éve, hogy orvosi diplomáját átvette.

A Zrínyi Iskola és a Nagy Lajos Gimnázium elvégzése után a Pécsi Tudományegyetemen 1979-ben avattak jogi doktorrá. 1980-ban kötöttünk házasságot, feleségem is a város szülöttje, Budapesten szerzett gyógyszerész diplomát. A Rákóczi utcai szülői ház mellett építkeztünk, ma is itt élünk két fiunkkal. A nagyobbik egyetemista, a kisebbik az NLG másodéves tanulója. 1981-óta vagyok ügyvéd.

1998-tól 2006-ig országgyűlési képviselő voltam, 2004-től vagyok a városi közgyűlés tagja.
2006-ban megalapítottuk az Együtt Szombathelyért Egyesületet, amely biztosította a civilek képviseletét a közgyűlésben.


Ismerem a várost, hiszen születésem, 1954. október 3-a óta élek itt. A Rákóczi utcai szülői ház, a Szőllősi sétány bölcsődéje, a 100 éves óvoda, a Zrínyi Iskola, a régi Nagy Lajos Gimnázium, a Kossuth utcai Ügyvédi Munkaközösség (1992-ig) életem legfontosabb színterei. Csak a kalocsai katonai szolgálat és a pécsi egyetemi évek szólítottak el a városból. Itt élnek és itt nyugodnak családtagjaim.

2006-ban a város nagy terveket fogalmazott meg, most úgy tűnik, hogy minden lelassult, talán lesz színházunk, és megújul az Iseum is. A fejlesztéseket most át kell gondolnunk, az itt élők számára kell a várost élhetőbbé, marasztalóbbá tenni. Az adósság tovább nem növelhető, a megtérülő beruházásoknak kell elsőbbséget adni. Munkahelyekre van szükség, olyan sokra, hogy azok csak külső befektetések árán jöhetnek létre. Minden erőt, befolyást, kapcsolatot a befektetők megnyerésére, új munkahelyek létesítésére, a munkanélküliség csökkentésére kell felhasználni. Takarékos gazdálkodással együtt így állítható helyre a pénzügyi egyensúly. A helyi vállalkozásokat kell támogatnunk, azokat, akik az itt élőknek adnak munkát.

Az ipari beruházásokon kívül a termálfürdő téliesítése, közlekedési csomópontok átépítése, utak, járdák felújítása, panellakások hőszigetelése, orvosi rendelők, bölcsődék, óvodák, iskolák felújítását folytatni kell.

A város vagyonával a jó gazda gondosságával kell bánni. A közpénzre ácsingózókat, a zsebre dolgozókat, a korrupt képviselőket, ügyintézőket el kell zavarni a város szélére, az ott átalakított épületekbe. A döntéshozó és a végrehajtó hatalmat szét kell választani, a közgyűlés és tagjai csak megrendelője és nem végrehajtója a döntéseknek.

A közszolgáltatásokat és a szolgáltatásokat biztonságossá, jó minőségűvé és megfizethetővé kell tenni, a városban élők számára kedvezményeket kell nyújtanunk. (színház, mozi, strand, korcsolyapálya, sportpályák, stb.) Támogatnunk kell a sportolni vágyó fiatalokat egyesületeinken keresztül, és meg kell teremtenünk a sportolás feltételeit. (pl. a korcsolyapálya befedésével, görkorcsolya-pálya, a Sportligetben öltöző építésével, stb.) A fiatalok ne csak szurkolói, hanem résztvevői is legyenek a sikereknek.

A közterület-felügyelet a közterület rendjére ügyeljen, biztonságát, tisztaságát őrizze, nyugalmunkra vigyázzon, ne akarjon "második rendőrség" lenni.

Vigyázzunk az idősek, gyermekek biztonságára, védjük a gyengébbet, az önhibájukon kívül rászorulók iránt legyünk szolidárisak és segítők. Támogassuk a civil szervezeteket, a közösségi együttlét nélkülözhetetlen köreit. Rendre és tisztaságra van szükség az élet minden területén. A közösség tagjaként úgy kell viselkednünk, ahogyan azt embertársainktól is elvárjuk, és akkor jobb lesz itt élni, szeretni fogjuk városunkat.

Ezért szeretnék dolgozni személyes példamutatással.